Mi köze az önismeretnek a kommunikációhoz?

Nagyon sok. Ha olvastad az előző blogomhoz hozzászólónak írt válaszom, biztos csodálkoztál azon, hogy azt írtam neki, nem is tudnék sokszor megszólalni se, ha muszáj lenne valakinek a szemébe nézni, miközben gondolkodnom kell...na igen, kinesztetikus vagyok, zavar, ha gondolkodás közben valaki "megzavar" azzal, hogy néz:)

Minden ember másképp képezi le a világot. Az önismeret első alapvető pillére, hogy tudd magadról, milyen vagy, s fogadd el: más lehet másmilyen. De hát könnyű ezt mondani. Hisz alapvetően minden ember azt gondolja, hogy ismeri önmagát, s azt mondja, amit ő gondol, hogy mond. Hát persze. Csakhogy a kommunikáció célja nem az, hogy beszélj, hanem az, hogy meg is értsenek mások. Na, ez az, ami nem könnyű. Mert bármilyen furcsa, nem azt mondod, amit gondolsz, hogy mondod. Illetve azt mondod, csak épp a másik nem azt hallja. A legtöbb konfliktus forrása ez. Biztos Te is voltál már úgy, hogy volt egy szándék, volt egy gondolat, aztán teljesen másképp sült el, mint ahogy vártad. 

Sokan hiszik, hogy ismerik önmagukat, sokan váltig meg vannak győződve arról, hogy ők nem mondtak semmi rosszat, a másik mégis besértődött, megharagudott, vagy olyan konfliktus kerekedett az egészből, hogy megalapozta egy kapcsolat felbomlását. Hogy miért van ez? Mert mindenki a saját szűrőjén keresztül látja a világot, s ezen keresztül hallja azt is, amit mondasz neki. Így nemcsak a szavaid jelentése jut el hozzá, hanem kiegészül nagyon sok dologgal, mire eljut hozzá. 

Hogy miből állnak a szűrőid?

• Előre meghozott döntéseid, amelyekre legtöbbször már nem is emlékszel
• Olyan folyamatosan működő metaprogramjaid, amelyek egyáltalán nem tudatosak, de attól még működnek
• Korábbi emlékeid, amit az adott személy, körülmény, téma felszínre hoz, de nem tudatosodik(vagy épp, hogy most tudatosodik)
• Saját nyelvi ismereteid (szavak jelentése, másodlagos, harmadlagos jelentések), tudásod
• Érzelmeid, attitűdöd a témához, a beszélőhöz
• Saját elsődleges (nem ismert) és másodlagos (ismert) értékrended
• Hiteid, amelyeket vagy ismersz, vagy nem.

S mindez nem elég, idegrendszered miközben hallgatod a partnered töröl, torzít, általánosít.

Na, szóval ekkora katyvaszból most akkor tudd, hogy mit is mond a másik? Mert hát neki ugyanezek lépnek működésbe, s ezen kersztül hallja ő is, amit Te mondasz:) 

S mondja valaki, hogy az önismeretnek nincs köze a kommunikációhoz, s hogy a megfelelő önismerettel nem javítható a kommunikáció...

Akárhonnan nézem, ismét a kályhához lyukadunk ki: minél jobban ismered önmagad, annál jobban kommunikálsz, s annál tudatosabban tudod mások felé kifejezni önmagad.

Hogy mi múlik ezen? Ó, igazán nem sok, csak a kapcsolataid, a barátságaid, a munkatársi viszonyaid, önmagadhoz való viszonyod, másszóval: az egész életed minősége. 

Mit tanulj, ha jobb életminőséget szeretnél? Én az önismeretre szavazok. Tényleg ez mindennek alfája és omegája. Enélkül csak csapkodunk, vagdalkozunk, ítélkezünk, véleményezünk, s nem vesszük észre, hogy saját magunk életminőségét romboljuk.

Folyt. köv. 

D.M.